A nyelv története
Hypertext Markup Language
A Hypertext Markup Language (HTML)
– magyarul hypertext leíró nyelv - segítségével bármely méretű
ablakban, képernyőn, bármilyen számítógépen tetszetősen megjeleníthető
az átvitt szöveg. Hypertext dokumentum hálózaton történő továbbításakor
tulajdonképpen egy egyszerű ASCII file továbbítása történik.
Ebben semmiféle vezérlőkarakter nem található (amelyeket a személyi
számítógépek szövegszerkesztő programjai használnak, mivel ezek
rendszerről rendszerre változnak). Helyettük ún. vezérlőjeleket (markup
tags) találunk a szövegben, melyek biztosítják a szöveg helyes
megjelenítését, illetve a beillesztett képek, utalások (hyperlinkek)
kapcsolását.
HTML történelem
A HTML fejlesztésekor először kitűzött cél a megjelenítőktől
teljesen független, a dokumentum szerkezetére koncentráló leírásmód
volt. Eleinte tehát csak olyan formázó utasítások kaptak helyet a
nyelvben, mint például címsor, lista, stb., amik nem az adott szövegrész
kinézetét, megjelenését írták le, hanem a dokumentumban elfoglalt
szerepét. A módszer előnye (nem kell törődni a kinézettel, azt
minden megjelenítő saját maga alakítja ki, elég ha a dokumentum
szerkezetét követjük a leírás során) egyben a legnagyobb hátránynak
is bizonyult. A készítők ugyanis nem akarták, hogy kicsússzon a kezükből
a dokumentumok formázásának lehetősége, így az igények egyre több
fizikai formázó utasítást hoztak létre, amelyek hatása többé-kevésbé
ugyanúgy nézett ki minden megjelenítőn. Persze ez (főleg eleinte)
kevésbé volt így, de mára a megjelenítők harcából győztesen
kikerült két program (Netscape Navigator és Microsoft Internet
Explorer) nagyjából ugyanazt mutatja az adott HTML forrásból. Természetesen
az oldalak készítőinek nem szabad leragadni egyetlen megjelenítőnél,
az igazán jó honlap élvezhető akár karakteres megjelenítőn is.
HTML alapok
Egy HTML dokumentum tetszőleges szövegszerkesztővel elkészíthető,
mindössze annyi szükséges, hogy az adott program tudjon sima szövegfájlba
menteni. Jól használhatók ilyen célra a különböző programozási
rendszerek beépített szerkesztői, mint például a Windows-os Notepad,
a Teach Text Macintosh-on vagy a kicsit fapadosnak tűnő UNIX-os vi.
Ugyanakkor a WWW egyre inkább népszerűvé válása magával hozta a
rengeteg színes szélesvásznú honlap készítői környezetet,
amelyekkel a felhasználó minden előismeret nélkül elkészítheti
saját bemutatkozó oldalát. Ezen programok előnye a nagyon könnyű
használat (egyes programok nem is engednek belejavítani az általuk
generált HTML HTML kódba), hátránya hogy az így elkészült lapok
általában sablonosak, nem rendelkeznek annyi interaktivitással, mint
a saját magunk által megírt oldalak.
Általános tapasztalat, hogy egyrészt minden lehetőség kihasználásához
elengedhetetlen a HTML és a kapcsolódó nyelvek ismerete, másrészt
hogy a legújabb specifikációban foglalt lehetőségeket eleinte
nagyon kevés fejlesztőprogram támogatja. Ez logikus is, hiszen a
programozóknak is idő kell ahhoz, hogy elkészítsék szerkesztőjük
aktuális változatát. Természetesen elvárásainknak megfelelően
nagyon jól használhatók ezek a programok egy bizonyos alap elkészítéséhez,
amit aztán egy hagyományos szerkesztőprogramba betöltve kicifrázhatunk,
egyénivé tehetünk.
A két szerkesztőtípus között képeznek használható átmenetet
egyes HTML-szerkesztő programok. Ezek első ránézésre egy közönséges
karakteres szövegszerkesztőnek tűnnek, ám a használatuk közben
kiderül, hogy nagyon hasznos utasításokkal támogatják a HTML
dokumentumok megírását. Ilyen szolgáltatások lehetnek pl.: HTML
elemek beillesztése, HTML struktúra szerinti kiemelés, szintaktikai
ellenőrzés, stb. Egy ilyen szerkesztőprogram nagyban elősegíti a
hatékony és gyors oldalkészítést.