HTML alapok

Listák

A HTML formátumú szövegfájlban használhatunk listákat is, amelyek szövegszerkesztõkbeli megfelelõi a felsorolások és bajuszos bekezdések. A számozott bekezdések (felsorolások) megfelelõje a számozott lista, az ún. "bajuszos" bekezdések megfelelõje pedig a számozatlan lista. A harmadik lista típus pedig a leíró lista, ahol az egyes lista elemekhez tartozhat egy hosszabb leírás is.

A számozott listát az <OL> és az </OL> utasítások közé kell zárni. A számozatlan listát pedig az <UL>, </UL> utasításpár közé. Mindkét típusú listában használhatjuk a listafejlécet, melyet az <LH> utasítás vezet be - az </LH> pedig zár! Mindkét listatípusban a listák sorai az <LI> utasítással kezdõdnek - és nem használatos a lezáró párjuk!

A fentiekbõl közvetkezik, hogy a listasorok egy <LI> utasítástól a következõ <LI> utasításig, ill. a lista záróeleméig tartanak.

Számozott lista esetében a kezdõ sorszám közvetlenül megadható az <OL START="szám"> formájú kezdõutasítással. Egyébként az <OL> utasítás 1-tõl kezdi a lista tagok számozását.

A számozatlan listák kezdõeleme is hordozhat formázóinformációkat. Az <UL SRC="fájlnév.kit"> formájú utasítás például a listasort megelõzõ bajuszként a megadott képfájlt használja. Az <UL TYPE="típus"> a megadott típust alkalmazza (square,circle,disc).

A számozatlan listák speciális - külön HTML utasításokkal létrehozható - fajtái a könyvtárlista és a menülista. A könyvtárlista típus a <DIR> utasítással kezdõdik és a </DIR> utasításra végzõdik. A menülista pedig <MENU> és a </MENU> utasításokkal határolt. Ezek a listaformák a normál számozatlan listáktól mindössze annyiban különböznek, hogy a könyvtárlista tagjai 20 karakteresnél, a menülista tagjai pedig egy sorosnál nem lehetnek hosszabbak és nincs "bajuszuk".

A leíró listát a <DL> és a </DL> utasítások közé kell zárni. A lista fejléc megadása azonos az többi listatípusnál látottal. A listák egyes alkotóelemeinek kezdetét a <DT> utasítás jelzi, az ehhez tartozó leírás kezdetét pedig a <DD> utasítás határozza meg. Nincs egyik utasításnak sem záró párja, ezért a lista tag a <DT> elemtõl a <DD>-ig, a hozzá tartozó leírás pedig a <DD> elemtõl a következõ <DT>-ig tart.

Az alábbi példában látható, hogy a különbözõ listákat egymásba is ágyazhatjuk, akár több szint mélységben is. A böngészõprogramtól függ, hogy hány szintet tud egymástól megkülönböztve megjeleníteni:

	<P>
	Normál szöveg
	<P>
	<OL>
	<LH>A számozott lista fejléce</LH>
	<LI>Elsõ sor
		<OL>
		<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
		<LI>Elsõ elem
		<LI>Második elem
		<LI>Harmadik elem
		</OL>
	<LI>Második sor
	<LI>Harmadik sor
	<LI>Negyedik sor
	</OL>
	<P>
	Normál szöveg
	<P>
	<UL>
	<LH>A számozatlan lista fejléce</LH>
	<LI>Elsõ sor
	<LI>Második sor
		<UL>
		<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
		<LI>Elsõ sor
		<LI>Második sor
		</OL>
	<LI>Harmadik sor
	</OL>
	<P>
	Könyvtárlista:
	<BR>
	<DIR>
	<LI>Elsõ tag
	<LI>Második tag
	<LI>Harmadik tag
	<LI>Negyedik tag
	</DIR>
	<P>
	Menülista:
	<BR>
	<MENU>
	<LI>Elsõ menü
	<LI>Második menü
	</MENU>
	<P>
	Normál szöveg
	<P>
	<HR>
	<P>
	<DL>
	<LH>A leíró lista fejléce</LH>
	<DT>Elsõ sor
	<DD>Az elsõ sorhoz tartozó leírás, lehet hosszabb
	szöveg is. A leírás tördelése automatikus. Szépen
	igazodnak a betördelt sorok az elsõ sor kezdõpontjához.
	<DT>Második sor
	<DD>A második sorhoz tartozó leírás
	</DL>
	<P>
	Normál szöveg
	<P>